Mai hírlevelünkben olyan húsvéti szokásokról, érdekességekről írunk, melyek talán kevésbé ismertek.

A húsvéti érdekességek közül elsőként érdemes megemlíteni a nyúl és a tojás viszonyát. Állítólag a nyúl eredetileg madár volt, aztán egy germán istennő haragjában négylábú állattá változtatta.

Az sem kizárt, hogy a húsvéti nyuszi szimbóluma egy nyelvi félreértés műve. Német területeken ugyanis szokás volt húsvétkor gyöngytyúkot ajándékozni. Ennek német neve Haselhuhn, aminek rövidítése Hasel. A nyúl pedig németül Hase.

Az ünnepi szokások között fontos megemlíteni, hogy korábban a gyerekek először a keresztanyjukhoz mentek locsolkodni, ott kaptak hímes tojást, majd elmehettek a rokonok, szomszédok lányaihoz.

A húsvéti tojás egyébként általános húsvéti ajándék, amit bárki adhat bárkinek. A nők általában festett tojást készítenek, a férfiak pedig patkolják, vagy karcolják.

Olaszországban sonka helyett a Corallina nevű szalámit fogyasztják főtt tojással, és a híres kalácsot, a panettonét.

Görögországban kedvelt húsvéti eledel a tojásos citromleves és a bárány.

Franciaországban inkább sült bárányt fogyasztanak, finom vörösborok társaságában.

Németországban kalácsot, tormás sonkát, csülköt és kemény tojást tesznek az ünnepi asztalra, nem csak sört isznak, a jó bort sem vetik meg, azonban egyre divatosabbak a tojás- és a mandulalikőrök.

Svédországban az ünnepi étel "Jansson megkísértése": ez sózott heringgel és hagymával lerakott burgonya tejszínnel sütve.

Finnországban a húsvéti asztal elmaradhatatlan fogása a spenótleves, birkapecsenye, és egy mämmi nevű malátából készült étel, valamint az ortodox hagyományokból eredő pasha.

Csehországban sonkát, kalácsot és főtt tojást esznek az ünnepek idején, de kuglófot is sütnek igaz bárány formájúra, mi több: mézeskalács is kerül az asztalra.

Munkatársaink hétköznaponként 8 és 20 óra között, hétvégén pedig 9 és 17 óra között a +36 1 453 3100 vagy a +36 20 266 5464 telefonszámon és az info@travelportfolio.hu e-mail címen állnak az Ön rendelkezésére!